Centenáriumi kiállítás nyílt Wagner Nándor emlékére Budapesten
MÁÉRT - 2022. október 11., kedd 21:41
Nagyszabású kiállítással emlékezik A bölcselet szobrásza címmel a budapesti
Műcsarnok a száz éve Nagyváradon született Wagner Nándor szobrászra október
8-ától. A tárlat ünnepélyes megnyitójára az 1922. október 7-én világra jött
művész születésének 100. évfordulóján kerítettek sort.
Wagner Nándor különös életműve három
korszakra tagolódik és három országhoz – Magyarországhoz, Svédországhoz és
Japánhoz – kötődik, így élete során háromszor indította újra művészeti
karrierjét – emlékeztetett az ünnepélyes tárlatnyitó napján kiadott
közleményében a Műcsarnok. Ezt a közlést azzal mindenképpen ki kell egészíteni,
hogy a szobrász már a Trianon utáni, a Magyar Királyság keleti részeivel, azaz
Erdéllyel, a Partiummal és a Bánsággal megnagyobbodott Romániában született, nagyváradi
szülőházára csak 2005 decemberében sikerült emléktáblát állítani. Iskoláit
szülővárosában végezte, értettségi után a fővárosi Képzőművészeti Főiskolán
szobrászatot és festészetet tanult. A második világháború után, 1946-ban telepedett
le Magyarországon.
Wagner Nándor pályakezdő időszakában
tervezett szobrai közül mai napig látható az 1955-ben átadott, dunaújvárosi Vízhordó lány című kútszobra, ám más
monumentális köztéri szobrait csak életműve lezárulta után avatták fel
Magyarországon, a japán–magyar Academia Humana nevű, Wagner Nándor művészi hagyatékát
ápoló alapítvány támogatásával – írták a centenáriumi tárlat szervezői, nyilván
a Filozófiai kert című gellérthegyi
szoborkompozíciójára utalva. Holott a szobrász kibontakozó tehetségének legfőbb
bizonyítéka az a zseniális József
Attila-szobor, amit csak megalkotása után félszáz évvel sikerült kiönteni
és felállítani szülővárosában. Az egészalakos remekmű ma Nagyvárad egyik
legértékesebb köztéri műalkotása, a Petőfiről elnevezett egykori
Schlauch-kertben áll.
A szobrászművész 1956-ban Svédországba
emigrált, ahol karrierje kiteljesedett, az itt töltött időszak jelentőségét
számos köztéri szobra jelzi. Emléket állított a második világháború lengyel
áldozatainak, de Selma Lagerlöf Nils
Holgerson csodálatos utazása című művének Márton lúdját is megformázta.
Svédországban megismert képzőművész feleségével, Akiyama Chiyóval 1969-ben
Japánba költöztek, ott építették fel saját műteremházukat, amelyhez a tárlaton
is megjelenített, a keleti és nyugati kultúrákat egyesítő teaház is tartozik.
Wagner Nándor vélhetően legismertebb
alkotása a budapesti Gellérthegyen 2001-ben felavatott, meditációra hívó
szoborcsoport, amely „egymás jobb megértésének” jegyében fogant. Az
egyistenhitű vallásalapítók – Japánban elkezdett – megformázásával az alkotó
arra kereste a választ, ami az embereket összeköti. A szoborcsoportot ebben a
formájában 1997-ben, halálának évében ajándékozta a magyar fővárosnak,
felállítását már nem érte meg. A térkompozíciót a világ különböző kultúráit
képviselő öt alak – Ábrahám, Ekhnaton (IV. Amenhotep), Jézus, Buddha és Lao-Ce
– alkotja, akiktől származtathatók a világ nagy vallásai. A körön kívül egy
képzeletbeli egyenlő oldalú háromszög egyik oldalán látható három alak:
Assziszi Szent Ferenc, Daruma (Boddhidarma) herceg és Mahatma Gandhi.
A műcsarnoki kiállítás középpontjába
állított, legkorszerűbb technológiával, 3D nyomtatóval készült szobormásolatok
most is együttgondolkodásra buzdítanak. A Fazakas Réka által rendezett tárlat
2023. február 5-ig lesz látogatható.
Az ünnepélyes centenáriumi
tárlatnyitón Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, Masato Otaka, a
Japán Császárság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete, Akiyama
Koji, a Wagner Nándor Alapítvány japán elnöke mondott köszöntőt. Nyitóbeszédet
Gergely Réka szobrászművész tartott. Díszmeghívottként jelen volt Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács elnöke is, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület
elöljárójaként és a Partiumi Keresztény Egyetem alapító elnökeként az
ezredfordulón sokat tett Wagner Nándor képletes hazatéréséért: védnökségével és
támogatásával 2000-ben egyetlen esztendő alatt felállították a szülővárosban,
Nagyváradon az egyetlen romániai köztéri szobrát, emlékkonferenciát rendeztek,
alkotói ösztöndíjat alapítottak, emléktáblát avattak az Ady Endre utcai
szülőházon.
Az EMNT elnöke a centenáriumi tárlatnyitó
alkalmával rövid eszmecserét folytatott Japán budapesti nagykövetével.
Wagner Nándor életművéről rövid
áttekintést ezen a honlapon nyerhetnek az érdeklődők: https://wn100.webflow.io/oneletrajz.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA